Hétvégi gondolatok
A séta
Ahogy felnövünk rengeteget változunk. Kívül is és belül is. Ugyanakkor ami könnyen el tudja kerülni a figyelmünket, hogy a környezetünk is változik, még ha nem is olyan léptékben. Különösen akkor vesszük észre nehezen a változást, ha a szemünk előtt megy végbe mert lassan történik és megszokjuk mire feltűnő lehetne. Viszont ha egy olyan helyen megy végbe a változás amit csak időnként lát az ember akkor hirtelen soknak tűnhet. Apámat voltam látogatni a hétvégén és elgémberedett a lábam így elmentem sétálni. Lementem a mellékutcán amit kiskoromban nyaranta rengetegszer megtettem. Az utca végén van egy nagy tér pár mászókával, hintával és egy két rozoga mókuskerékkel. Az első furcsaság számomra az volt hogy milyen nevetségesen rövid idő alatt leértem. Kiskoromba kész kirándulásnak számított az út, most meg 1-2 perc alatt lent is voltam. A másik ami már számomra sem újdonság, de még nem sikerült megszokni, hogy le van aszfaltozva. Régen földút volt. Nem számít. Lecaplattam és látom, hogy a teret is átalakították, már nem gazos és kissé kopár, hanem befüvesítették, új padok (tiszták és nincsenek hiányzó lécek) és minden régi játékot lecseréltek újakra. Már kedvem sem volt bemenni. Nincs ellenemre a változás, de számomra annyira idegen lett a hely.
Ahogy felnövünk rengeteget változunk. Kívül is és belül is. Ugyanakkor ami könnyen el tudja kerülni a figyelmünket, hogy a környezetünk is változik, még ha nem is olyan léptékben. Különösen akkor vesszük észre nehezen a változást, ha a szemünk előtt megy végbe mert lassan történik és megszokjuk mire feltűnő lehetne. Viszont ha egy olyan helyen megy végbe a változás amit csak időnként lát az ember akkor hirtelen soknak tűnhet. Apámat voltam látogatni a hétvégén és elgémberedett a lábam így elmentem sétálni. Lementem a mellékutcán amit kiskoromban nyaranta rengetegszer megtettem. Az utca végén van egy nagy tér pár mászókával, hintával és egy két rozoga mókuskerékkel. Az első furcsaság számomra az volt hogy milyen nevetségesen rövid idő alatt leértem. Kiskoromba kész kirándulásnak számított az út, most meg 1-2 perc alatt lent is voltam. A másik ami már számomra sem újdonság, de még nem sikerült megszokni, hogy le van aszfaltozva. Régen földút volt. Nem számít. Lecaplattam és látom, hogy a teret is átalakították, már nem gazos és kissé kopár, hanem befüvesítették, új padok (tiszták és nincsenek hiányzó lécek) és minden régi játékot lecseréltek újakra. Már kedvem sem volt bemenni. Nincs ellenemre a változás, de számomra annyira idegen lett a hely.
Vonatút hazafelé
Világvége, szabadság, börtön, magány. Furcsa gondolatok. Sok minden jár éppen a fejemben. A vonat ablakán keresztül figyelem az elsuhanó fákat, házakat, a tájak a végtelenségig váltogatják egymást. Az égen csoportba verődve vagy elszórtan felhők takarják el majd fedik fel újra a gyönyörű vérvörös lenyugvó napot. Nagy a kísértés, hogy kiugorjak a száguldó vonatból és leüljek az egyik mező közepére és figyelni a napnyugtát amíg a bíbor derengést a sötétség, de mellette a csillagok és a hold ragyogása váltja fel. A réseken beszivárgó friss levegő és a mezőkön felgyülemlett hatalmas tócsák arra utalnak, hogy Pestet ugyan elkerülte, de hajdú megyében esett az eső. Egyre jobban kívántam, hogy kint lehessek.
Világvége, szabadság, börtön, magány. Furcsa gondolatok. Sok minden jár éppen a fejemben. A vonat ablakán keresztül figyelem az elsuhanó fákat, házakat, a tájak a végtelenségig váltogatják egymást. Az égen csoportba verődve vagy elszórtan felhők takarják el majd fedik fel újra a gyönyörű vérvörös lenyugvó napot. Nagy a kísértés, hogy kiugorjak a száguldó vonatból és leüljek az egyik mező közepére és figyelni a napnyugtát amíg a bíbor derengést a sötétség, de mellette a csillagok és a hold ragyogása váltja fel. A réseken beszivárgó friss levegő és a mezőkön felgyülemlett hatalmas tócsák arra utalnak, hogy Pestet ugyan elkerülte, de hajdú megyében esett az eső. Egyre jobban kívántam, hogy kint lehessek.
...
De ma este mégsem lesz hold, a csillagokat sem lehet látni. Az utolsó halvány rózsaszín foltokat az egyre sötétebb felhőzet fedi el és a vonat ablakán látni lehet az első esőcseppeket. Percekkel később egy villám világítja meg az ablakokat és a vonat tetejét eső kezdi el hangosan verni.
Természetesen miután megérkeztem Debrecenbe a hazaúton elég szépen eláztam.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése